Közgyűlés:Legfőbb egységként a közgyűlést kell megemlíteni, mivel bárminemű ügyre vonatkozólag, amiről nem készült írásos szabályozás, Ő jogosult dönteni.A közgyűlés a tulajdonosokból áll, ők szavazhatnak, hozhatnak határozatot. A többség hajlamos összekeverni a lakógyűlést a közgyűléssel, aminek csak egy szépséghibája van: HATÁROZATOT HOZNI CSAK KÖZGYŰLÉSEN LEHET. Ennek megvannak a formai szabályai. A lakógyűlés általában csak információátadásra alkalmas, illetve véleményfelmérésre. A közgyűlések formai szabályainak betartása azért fontos, mert az azon elfogadott határozatok bármelyik tulajdonos által megtámadhatóak a bíróságon, és akár érvénytelenítheti is azt formai hibára hivatkozva.
Közös képviselő/Intéző bizottság: Ő(k) jogosultak képviselni a társasházat.Általában közös képviselője van a lakóközösségeknek, de vannak esetek(pl: nagy házak), amikor többtagú(3) bizottság létrehozása indokolt, ahol a közös képviselővel megegyező posztja a bizottság elnökének van. Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, íme néhány kritérium, aminek meg kell felelni, hogy közös képviselő lehessen valaki:
- nem lehet büntetett előéletű
- ne legyen eltiltva e tevékenység folytatásától
- képzettség nélküli személynek tulajdonosnak kell lennie abban a házban ahol képviselő
- üzletszerű társasházkezeléshez szakképzéssel kell rendelkeznie és el kell végezni a szükséges regisztrációt
Számvizsgáló bizottság/ellenörző személy: 25 albetét felett számvizsgáló bizottságot kell létrehozni a társasházban.Szerepe a közös képviselő munkájának nyomon követése, ellenőrzése, véleményezése a közgyűlés felé.Törvény szerint legalább egy elnökből és két tagból kell hogy álljon.25 albetét alatt viszont megengedi a törvény, hogy egy személyt ruházzanak fel az ellenőrzési jogkörrel.